A Shared Service Centert (SSC) üzemeltető vállalatok kedvelt célpontja lett Magyarország, így a szektor az egyik legjelentősebb iparággá vált az utóbbi években. Miért ennyire vonzó hazánk, milyen típusú szolgáltatásokat kínálnak ezek a központok, küzdenek-e munkaerőhiánnyal, jellemző-e a fővárosközpontúság, megviselte-e őket a világjárvány és a gazdasági válság? Kolléganőnk, Pákozdi Dorottya, SSC-toborzási vezetője nyilatkozott a témában.

„A szolgáltató központok létesítésénél az elsődleges szempontok a fenntartható üzletmenet és a minőségi munkaerő – ezek a feltételek biztosítottak hazánkban. A bérköltségekben és a járulékokban is versenyképes Magyarország” – mondta Fazekas Máté, a BT (British Telecommunications) Régiós Szolgáltató Központjának kommunikációs és vállalati kapcsolatokért felelős vezetője. „Amikor egy cég komplexebb feladatokat szeretne a központjába hozni, akkor a képzés minősége és az elérhető szakképzett munkaerő lesz fontos” – tette hozzá.

Pákozdi Dorottya, a Vision Recruitment Kft. SSC-toborzási vezetője szerint Magyarország azért is népszerű hely a Shared Service Center-ek számára, mert itt van költséghatékony munkaerő, amit az utóbbi időben tapasztalt euró árfolyam-változás tovább fokozott. Kedvező az adózási rendszer és hazánkban rendkívül jól képzett a munkaerő, amelyet a fővárosban és a nagyvárosokban lévő magas színvonalú oktatási intézmények biztosítanak.

Válság idején is aktív a toborzás

„Az SSC-k, vagyis az üzleti szolgáltató központok Magyarország gazdaságában kulcsfontosságú szerepet játszanak. Sok más szektorral szemben ezt az ágazatot a pandémia sem rázta meg, azt tapasztaltuk, hogy ezen cégek többségénél a legkritikusabb időszakban sem állt meg a toborzás, sőt a foglalkoztatottak száma folyamatosan növekedett. Mára már elmondhatjuk, hogy a hazánkban működő SSC-k pedig egyre nagyobb jelentőséggel bírnak regionális vagy akár globális szinten is” – fogalmazott Pákozdi Dorottya.

A legtöbb nyitott állásajánlat a pénzügyi, a számviteli, a kontrolling-, az ügyfélszolgálati, illetve a HR- és az IT-területen van, de keresettek a beszerzési és a logisztikai pozíciók is. Szinte valamennyi munkakörhöz szükséges a folyékony angol nyelvtudás, sok esetben elvárás még egy, akár különleges idegen nyelv magas szintű ismerete is.

A kilencvenes évek derekán elsősorban a munkaerő mennyisége volt fontos. Mára a magasabb hozzáadott értékű munkát preferálják, ugyanakkor egyre nehezebb megfelelő szakembereket találni. A közeljövőben egyre tapasztaltabb és komplexebb tudással rendelkező seniorokra lesz szükség. A vállalkozások helyzete megváltozott a covid és a jelenlegi gazdasági helyzet hatására. Sok helyen költségcsökkentésre volt szükség, ami a szolgáltató központok és Magyarország felé terelte a forgalmat. „Még mindig bíznak a cégek abban, hogy Magyarországon van számukra megfelelő munkaerő. Amikor már nem lesz, a megoldást, előre láthatóan a harmadik országból érkezők munkavállalásának megkönnyítése hozhatja” – vázolta fel Fazekas Máté.

Tárt karokkal várják a karrierváltókat is, a cél láthatóvá válni

A BT-nél jelenleg 260 nyitott pozíció van, húsz különböző területen a HR-től a pénzügyön és a sales-en át, a magas hozzáadott értékű technológiai szakterületekig. Minden pozícióhoz szükséges magabiztos nyelvtudás és komplex problémamegoldó képesség. A karrierváltók fontos célpontjai lettek a szolgáltató központoknak. „Hozzánk is jöttek sokan. Átnyergeltek például a vendéglátásból, hiszen nyelveket ott is beszélni kellett és pénzügyi feladatokat is elláttak. Főleg onnan érkeztek, ahol az elmúlt két évben a megélhetés bizonytalan volt. Így találtak munkát nálunk pedagógusok, de közgazdászok és jogászok is” – hangsúlyozta a kommunikációs és vállalati kapcsolatok vezetője.

Az egyetemisták java része nem ismeri a szolgáltató központokat. Akik mégis, remek munkahelyet és karrierlehetőséget látnak benne. „Kiemelt feladatunk, hogy megismertessük a szektort. Az alacsony ismertség oka, hogy olyan márkák és cégek dolgoznak ebben a szektorban, amelyeknek nincs lakossági üzletága. Nehéz így munkáltatói márkát építeni. A szolgáltató központok 80 százaléka Budapesten van, a jó közlekedési lehetőség és a megfelelő munkaerő elérhetősége miatt. Debrecenben is van irodánk, de tudatos döntés volt, hogy milyen jellegű munkákat viszünk oda” – emelte ki Fazekas Máté.

Az egyre fokozódó munkaerőhiányra tekintettel megfigyelhető, hogy az SSC-k a tömeges toborzásra szakosodott toborzócégek mellett egyre nagyobb arányban vesznek igénybe a cégükhöz, a Vision Recruitmenthez hasonló, magasabb szintű szolgáltatást nyújtani képes fejvadászcégek szolgáltatását – tudtuk meg a toborzási vezetőtől.

Megoldás-e a távmunka?

A Vision Recruitment szakértője is úgy tapasztalja, hogy a szektor erősen Budapest-centrikus, de a fővároson kívül kedvelt helyszín még Székesfehérvár, Debrecen és Szeged. A világjárvány hatására nagy mennyiségben nőtt a távmunkában végezhető pozíciók száma és ezáltal a fővároson kívüli foglalkoztatás is nagyobb arányban lehetségessé vált, amely jelentősen hozzájárul a vállalatok bővüléséhez. Az elmúlt évek egyik gátló tényezője a főváros munkaerőpiaci túltelítettsége volt, ezért az SSC-k nemcsak kiemelkedő bérezéssel, hanem számos más módszerrel is igyekeznek a munkaerőt megtalálni és megtartani. Korábban is jellemző volt erre az ágazatra, hogy igyekeztek rugalmasan kezelni az otthoni munka kérdését.

A covid következtében elterjedt 100 százalékos home office után a British Telecommunications-nél azt gondolták, hogy a szektor fővárosközpontúsága csökkenni fog. Kiderült viszont, hogy a hatékonyság visszaesett a home office-ban, ezért egyre fontosabbá válik a fizikai jelenlét a BT-nél, és így nem mindegy, hogy földrajzilag hol van a potenciális munkaerő.

Versenyelőnyt hoznak a szolgáltatások

Az SSC-k a már említett területek mellett egyre gyakrabban nyújtanak banki, biztosítási vagy jogi szolgáltatásokat is, illetve foglalkoznak különféle K+F tevékenységgel. Elmondhatjuk, hogy a hazánkban működő SSC-k egyre nagyobb jelentőséggel bírnak regionális vagy akár globális szinten is. A hazai szolgáltató központok nemzetközi trendeket és szabványokat követnek, így különösen nagy hangsúlyt fektetnek a globalizáció adta lehetőségek kihasználására.

„Az SSC-k a technológiai fejlődés, az automatizálás éllovasainak számítanak. A szolgáltatóközpontok kialakításával a nemzetközi vállalatok versenyelőnyre tudnak szert tenni, mivel a szolgáltatásokat egy központi helyen biztosítják, ami csökkenti a költségeket és növeli a hatékonyságot” – magyarázta Pákozdi Dorottya. Hazánkban a gazdasági jelentőségük növekszik, mivel folyamatosan új munkahelyet teremtenek. Míg globálisan a költséghatékony működés kiaknázásával tudják növelni nemzetközi versenyképességüket a multicégek.

Forrás: Megéri az üzleti szolgáltató központoknak Magyarországon működni – Behaviour

Hatékony, gyors, segítőkész, elérhető, precíz, megbízható, diszkrét, speciális szaktudással felvértezett, up to date… és még hosszan sorolhatnánk azokat a jelzőket, amivel a jó munkaerő-közvetítőt fémjelezzük. Ritkán fogalmazódik meg azonban a kérdés: milyen az ideális jelölt-fejvadász kapcsolat, és mennyiben járul hozzá az ő szoros együttműködésük egy sikeres kiválasztási folyamathoz? Mi szükséges a bizalmi viszony kialakulásához? Ebben a fontos témában nyilatkozott kolléganőnk Móricz Anna, a Behaviour HR-Magazinnak.

Mint általában minden szolgáltató, úgy a fejvadászok felé is rengeteg elvárást támasztanak. Közvetítő szerepük miatt különösen kiélezett helyzetben vannak, mivel kettős elvárásrendszernek kell megfelelniük mind a megbízó, mind pedig a potenciális jelölt irányába: a szakmai szempontokon túl rengeteg egyéb elvárást kell összehangolniuk annak érdekében, hogy valóban a megfelelő embert találják meg az adott pozícióra, sikerre vigyék a kiválasztási folyamatot és hosszú távon elégedett legyen a megrendelő és az elhelyezett jelölt is.

Jelöltélmény fejvadásszal

Egyértelmű előnyökkel jár egy cég számára, ha egy pozíció betöltéséhez minőségi fejvadászcég segítségét veszi igénybe, mivel nagy adatbázissal, speciális módszerek arzenáljával és nem utolsósorban mély munkaerőpiaci ismerettel rendelkezik, így sokkal gyorsabban és hatékonyabban találja meg a megfelelő jelöltet. A jelöltek oldaláról ritkábban merül fel az igény arra, hogy közvetítőhöz forduljanak, pedig nemcsak jelentősen növeli a jelöltélményt a kiválasztási folyamatban – ahhoz képest, mint ha önállóan pályáznának meg egy pozíciót –, de lényegesen gyorsabban és sokkal inkább az elvárásainak megfelelő állást találhat így magának.

Valószínűleg mindenki találkozott már az álláskeresés árnyoldalaival. Példádul amikor eredménytelenül várunk egy visszahívásra, vagy legalább egy elutasító emailre, ami sosem jön meg. „Az ilyen negatív élmények frusztrálttá és bizonytalanná tehetik a pályázót, melyek miatt végül akár le is mondhat a váltásról, és benne ragadhat a már közel sem motiváló pozíciójában. Ha jó fejvadász segítségével vesz részt egy kiválasztási folyamatban, akkor ez nem fog vele megtörténni” – mondja Móricz Anna, a Vision Recruitment HR-tanácsadója. „Mi nem hagyunk cserben senkit: akár pozitív vagy negatív információnk van a pályázatával kapcsolatban, azt mindig a lehető leghamarabb jelezzük neki. Ez nemcsak a befutónak tűnő jelöltek esetében igaz, hanem a kezdeti lépésektől fogva folyamatosan tájékoztatjuk valamennyi jelöltünket az összes fejleményről. Ez az alapja, hogy    kialakuljon a bizalmi kapocs jelölt és fejvadász között” – teszi hozzá a Vision Recruitment szakembere.

Bizalom és őszinteség

Sok minden múlik azonban a jelölt hozzáállásán is. Mivel a munkaerő-közvetítő mindkét irányban egyeztet, és az a célja, hogy valamennyi fél számára optimális megoldást találjon az esetlegesen felmerülő problémákra, ezért elengedhetetlen, hogy az információk „real time” és pontosan áramoljanak. Ahogy például egy jó ügyvéd sem tudja képviselni a kliensét, ha az nem teljesen őszinte vele, úgy a fejvadász sem tudja sikerre vinni a kiválasztást, ha elhallgatnak előle lényeges dolgokat.

„Vannak olyan tények, amiket a jelölt nem szívesen oszt meg magáról egy interjún, mert attól tart, hogy az negatív hatással lehet a    kiválasztási folyamatára. Az ilyen esetekben kerül előtérbe a mi mediálási szerepünk. Kiemelt feladatunk a tanácsadás, nemcsak a megbízóink, hanem a jelöltjeink irányába is. Hiszen jól ismerjük a partnercégünket, illetve a pozíció legapróbb részleteit is, így fel tudjuk készíteni a jelölteket a legkülönbözőbb eshetőségekre, megkönnyítjük az interjúra való felkészülését és a további fázisokban is végig aktívan támogatjuk. Mind a megbízónk, mind a jelölt részéről elengedhetetlen a teljes őszinteség és transzparencia, amiért cserébe természetesen vállaljuk, hogy a szenzitív információkat bizalmasan kezeljük” – fejti ki Móricz Anna.

Információáramlás és visszajelzés fontossága

„Nekünk, fejvadászoknak az a célunk, hogy olyan pozíciót ajánljunk fel a jelöltnek, mely leginkább illeszkedik végzettségéhez és korábbi tapasztalataihoz, képességeihez, ráadásul fontos, hogy mindig szakmailag és anyagilag is előrelépést jelentő lehetőséget tudjunk számára vázolni. Munkaerőpiaci szakértőként nekünk az a feladatunk, illetve küldetésünk, hogy a legmegfelelőbb ajánlattal találjuk meg jelöltjeinket. Természetesen a megbízópartnerünk oldaláról valamennyi esetben komoly és szigorú feltételek, elvárások mentén kell elkezdenünk a keresést annak érdekében, hogy kizárólag releváns profilokat mutassunk be, akikkel hosszú távon erősíthetik a céget” – folytatja a szakember.

A fejvadász mediátorszerepének az elsődleges célja, hogy mindkét fél kölcsönösen elégedett legyen: a két oldal közötti esetlegesen széttartó kommunikációt és elvárásokat összehangolja, hiszen bizonyos kérdésekben elengedhetetlen lehet a kompromisszum. A minden fél számára sikeres együttműködés kritikus feltétele az információ gyors, pontos és oda-visszaáramlása. „Van rá példa, amikor egy jelölt nagyon lelkes egy általunk ajánlott álláslehetőséggel kapcsolatban, de a kiválasztási folyamat során előjön egy apróság, amivel nem maradéktalanul elégedett, és emiatt inkább egy másik ajánlat felé orientálódik. Gyakran egy olyan feltétel miatt tenné le a voksát egy másik cég mellett, amiben a megbízópartnerünk pont tudott volna rugalmas lenni. Ilyenkor érzékeljük igazán a tiszta és egyenes kommunikáció fontosságát, amiben egy jó fejvadász katalizátor szerepet kell vállaljon” – mondja el tapasztalatait Móricz Anna.

Alkalmi segítség vagy hosszú távú együttműködés?

A jelölt-fejvadász kapcsolatra alapvetően egy alkalmi együttműködésként gondol az ember. Ha egy jelölt azonban bármilyen okból végül mégsem a felkínált lehetőséget választja, akkor akár évek múlva, de újból kapcsolatba kerülhet a fejvadásszal. „Érdemes tehát hosszú távon gondolkozni akkor is, ha meghoztunk egy döntést, hiszen számtalan olyan eset volt már, hogy később találtunk egymásra. A mi munkánk lényege, hogy olyan pozícióval keressük meg a munkavállalókat, amire magától egyébként nem jelentkezett volna. Tapasztalataink és jelöltjeink visszajelzése alapján rendszeresen előforduló eset, hogy egy jelölt nem bízik eléggé magában, vagy nem képes helyesen elhelyezni saját magát a munkaerőpiacon, mindezek eredményeképpen a mi segítségünk nélkül az általunk kínálthoz képest sokkal kevésbé vonzó állásban kellett volna folytatnia karrierjét.”

Forrás: Milyen az ideális jelölt-fejvadász kapcsolat? – Behaviour

A hazai üzleti szolgáltatóközpontokat sem kímélte a járvány. A távmunka állandósulása mellett a motiváció fenntartása és a kollégák irodába csalogatása is kihívást jelent a vállalatoknak. Biztató jel, hogy a szervezetek mentálhigiénés programok biztosításával is figyelnek az alkalmazottakra. Pákozdi Dorottya, a Vision Recruitment SSC-toborzásért felelős csoportvezetője szólalt meg a Behaviour HR-Magazinban.

Tizenöt éve vannak szolgáltatóközpontok Magyarországon. Ekkor kezdték el a multinacionális vállalatok központosítani a több országot kiszolgáló egységeiket, a munka elvégzéséhez pedig Közép- és Kelet-Európában találtak jól képzett, alacsonyabb költséget jelentő munkaerőt. A Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség 2021-es adatai szerint Magyarországon már 205 ilyen egység működik, összesen 78 500 alkalmazottal.

Jött a távmunka, és mind láttuk, hogy ez jó

A járvány nyilvánvalóan az embereknek jelenti a legnagyobb kihívást. A Corvinus Egyetem segítségével az első hullám során készített kutatás szerint a szolgáltató központok képviselői a szociális interakciók hiányát jelölték meg a legnagyobb problémának (75 százalék), második helyen az emberek vezetése és kezelése következett (45 százalék), a harmadik kihívás az irodától távoli munkavégzés lehetőségének megteremtése volt (25 százalék).

A második hullámban változtak a gondok: az első helyezett maradt a szociális interakciók elmaradásának kérdése, de lecsökkent 43 százalékra, második helyezett ugyancsak az emberek menedzselése volt (40 százalékkal), újdonságként viszont a harmadik helyen megjelent a dolgozói elköteleződés fenntartása (38 százalék).

A kutatás szerint az üzleti szolgáltató központokban a járvány előtt a kollégák csak 22 százaléka dolgozott távolról, a második hullámra ez az arány 92 százalékra nőtt. Ráadásul a pandémia alatt jelentősen csökkent a fluktuáció. Az emberek a biztonságra törekedtek a szokatlan helyzetben, és a cégek is folyamatosan éreztették törődésüket a kollégákkal, például felmérésekkel és az azok alapján végzett változtatásokkal. A két hullám között azonban megemelkedett a fluktuáció, ami jelezte a vállalatoknak, hogy folyamatosan figyelniük kell a megtartásra. Most pedig már a motiváció és a lelkesedés fenntartása lett az egyik legnagyobb kihívás.

A járvány haszna: kiderült, hogy lelke is van a dolgozóknak

„Az elmúlt másfél év próbára tette az alkalmazkodó képességünket. Tavaly márciusban a BP volt az első vállalat itthon, amelyik átállt a teljes otthoni munkavégzésre. Az akkori irodaházunkban működő másik cégnél ugyanis koronavírusos eseteket találtak. Csütörtökön reggel kaptuk a telefont a pozitivitásukról, délre kiürítettük az irodáinkat, és a kollégáink nagy része délután már otthonról dolgozott”, mondta el Szőcs László, a szolgáltatóközpont HR-igazgatója.

Nem érte őket felkészületlenül az otthoni munkavégzés, ugyanis a cég a hazai nagyvállalatok között is korán, már néhány éve bevezette a rendszeres home office lehetőségét. A kollégák heti két napot otthonról dolgozhattak.

Szinte azonnal megtörtént a teljes informatikai átállás, viszont érzékelték, hogy a vállalat által biztosított laptop nem old meg mindent. Az igényekhez szabták az eszköz ellátottságot, és odafigyeltek a családosok új igényeire is. Az iskolák bezárásával szinte egy időben a szervezet kamatmentes kölcsönt ajánlott fel a munkatársai számára, amelyből a gyermekeknek megvásárolhatták a távoktatáshoz szükséges IT-eszközöket. Ezzel a lehetőséggel több mint százan éltek. Mindezek mellett a cég magától értetődőnek tűnő, de eddig otthonra mégsem mindenkinek biztosított eszközöket is adott igény szerint a kollégáinak: például megfelelő méretű monitort, ergonomikus széket és íróasztalt.

„A sikeres és hatékony otthoni munkavégzés nemcsak a munkaeszközökön múlik”, véli Szőcs László. Az elszigeteltség, bezártság hatásait enyhítendő, különféle ingyenesen letölthető appok, programok még ma is a kollégák rendelkezésére állnak a cégnél. Mentálhigiénés szakemberek segítségét is igénybe vehetik a nap 24 órájában, több nyelven, és ezt a lehetőséget megtartják a járvány után is.

Nem erőszak a hibrid office

„A vállalati kultúrában, vállalatirányításban is folyamatosan jönnek új trendek. A Covidtól függetlenül a home office már jó pár éve trend, az egyik cég előrébb járt, mások még csak tervezték – de nem pont így, ahogy megtörtént. Nálunk az otthoni munkavégzés jelenleg kellően hatékonynak tűnik, ráadásul a munkatársak is szívesen dolgoznának akár teljes munkaidőben is otthonról, egyre egyértelműbb, hogy az akár teljes home office koncepciója hirtelen új kérdéseket vet fel”, vetíti előre az új trendeket Szőcs László.

A cégnél úgy szeretnék visszacsalogatni az embereket a hibrid modellbe, hogy azt ne kényszerként éljék meg. Ehhez arra van szükség, hogy minden szereplőnek egyértelmű legyen: a munkahelyi kreativitás és kollaboráció jobban kibontakozik a személyes találkozások alkalmával, mint távolról. A cég saját járványügyi szabályozásai szerint már most is bent tartózkodhat a kollégák nagyobb része egyszerre, de a jelenlétük nem kötelező. A visszatérést segítő konkrét programokon a menedzsment már javában dolgozik, de a véglegesítéssel és bevezetéssel megvárják az őszi járványügyi helyzetet.

„Biztosan segítségükre lesz az is, hogy a vállalat új, központi helyen lévő épületbe költözött. Az új tér nemcsak a legmodernebb technikai és az agilis munkavégzésnek megfelelő feltételeket nyújtja, hanem igazán inspiráló, kreatív és kortárs”, mondta Szőcs László.

Megerősödtek a munkavállalók home office-elvárásai

„Az első hullámban, 2020-ban még a stabil partnerek is behúzták a kéziféket, a recruitment is szünetelt vagy legalábbis belassult az SSC-knél, IT szektorban, telekommunikációs, energiaszektorban tevékenykedő partnereknél egyaránt”, mondja Pákozdi Dorottya, a Vision Recruitment SSC-toborzásért felelős csoportvezetője. Szerencsére 2021 elején nagyot fordult a világ: egymás után nyitják az SSC-k a legkülönfélébb pozícióikat.

A HR-szakember szerint változott a vállalatok hozzáállása a home office-hoz, távmunkához is. A korábban ezektől teljesen elzárkózó szolgáltató központok vezetői is belátták, hogy most már a rugalmas munkavégzés lehetősége nélkül sok esetben pont a tehetségeket nem tudják magukhoz vonzani. A jelöltek jó része ugyanis nem hajlandó a home office kényelmét visszacserélni a reggeli és délutáni dugóban való ücsörgésre. Tehát a hibrid iroda hosszú távon is jellemző marad az SSC-szektorra, ahol változó arányban, igényre és személyiségre szabva töltenek több-kevesebb időt az emberek a munkahelyükön.

„Fejvadászként azt tapasztaljuk, hogy a pandémia enyhülésével egyre könnyebben mozdíthatók ki a jelöltek a jelenlegi pozíciójukból, a lojalitás egyre alacsonyabb szintű. A hosszú távú megtartás, a fluktuáció csökkentése érdekében a vállalatok többsége részéről éppen ezért elvárás a vállalati kultúra »testközelből« való megtapasztalása a kollégák személyes kötődésének, a csapatszellem kialakulásának érdekében”, ismerteti tapasztalatait a Vision Recruitment szenior HR-tanácsadója.

„A megtartás új eszköze a mentális egészségre való odafigyelés”, teszi hozzá. Vannak olyan szolgáltatóközpontok, akik pszichológusok, coach-ok vagy tanácsadók segítségét ajánlották fel a kollégáknak a home office negatív hatásainak kezelése érdekében. „Ezek a mentálhigiénés szakemberek támogató munkájukkal képesek pótolni a digitális világban meggyengülő nonverbális visszajelzéseket is. Megerősítheti az elszigetelten dolgozó kollégákat abban, hogy jó úton haladnak, jól végzik munkájukat”, fejezte be Pákozdi Dorottya.

Új idők, új feladatok

„Az SSC-k valóban gyorsan alkalmazkodtak a megváltozott helyzethez, sikeresen álltak át az otthoni munkára, hiszen már volt tapasztalatuk e téren”, erősíti meg Ránki-Kovács Richárd, SSC-piaci szakértő. Eleinte a növekvő hatékonyság mellett a költségek is növekedtek a távollévő csapatok menedzselése miatt. Az egyes folyamatok felgyorsítására és a kapacitás bővítésére fejlesztések indultak.

A pandémia tapasztalatai miatt a vezetők arra törekednek, hogy növeljék az otthoni munkavégzés arányát (átlagosan 50 százalékosra). Kiderült, hogy az automatizációt komolyabban kell venni, a nearshore és onshore lokációk is hangsúlyosabbakká válnak. A vezetők arra törekednek, hogy rugalmasabb működést és könnyebben alkalmazkodó szervezetet hozzanak létre. Ennél még fontosabb a megfelelő menedzselés, emiatt a vezetőknek át kell gondolniuk, hogy mely képességeiket érdemes fejleszteni –megfelelő önvizsgálat és változási képesség szükséges ehhez.

A szakértő szerint a vezetők előtt további feladatok állnak. Például előtérbe kell helyezniük az egyes csoportok és a virtuális csapatok kohézióját. A megfelelő helyettesítési tevékenységet egyéni kompetenciamátrixok megalkotásával, illetve az erre épülő egyéni tréningprogramok kifejlesztésével kell támogatniuk. De van tennivalójuk a munkavállalói javadalmazási programok terén is, amelyeket újra kell gondolni. Emellett fontos odafigyelniük a munkavállalók és a vezetők jóllétére is, hiszen újfajta pszichés terheléstípusokkal kell szembenézniük az egyes embereknek a hierarchia különböző szintjein.

Figyelembe kell venni, hogy az iroda szerepköre is megváltozott. Egyre inkább egyfajta összekötő, hub szerepet fognak betölteni a munkavállalók között. Az irodát és funkcióit holisztikusabb megközelítéssel kell átgondolni. „Az otthoni munkavégzés felerősödése mellett és ennek hatására már nemcsak a munkavégzés helye kell legyen, hanem fontos szerepe van a vállalati kultúrában, a munkavállalói élményben, az együttműködés biztosításában, illetve a fizikai és a virtuális munkavégzés harmonizálásában”, fejezte be Ránki-Kovács Richárd.

Forrás: https://behaviour.hu/ssc-2021-tajkep-csata-utan/

Ma már nem az a kérdés, hogy mit érdemes angol helyett tanulni, hanem hogy melyik nyelvet sajátítsuk el mellette. Az angol dominanciája vitathatatlan az üzleti életben és más területeken is, ugyanakkor azok, akik több idegen nyelven is beszélnek, vagy olyan nyelvismeret birtokában vannak, amilyennek Európában kevesen, esetleg egzotikusnak számít, kapósak lesznek a munkaerőpiacon. Kolléganőnk, Elek Henrietta HR tanácsadó is nyilatkozott a Behaviour HR-Magazinnak ebben a témában.

Már nemcsak a multinacionális cégeknél, de a kisebb vállalkozásoknál is alapnak számít, hogy a tulajdonos vagy a cégvezető legalább angolul beszél. Így az angol nyelvtudás – főként az X-generáció fiatalabb, valamint az Y-generáció tagjai között –, már nem jelent versenyelőnyt. Egy jól megválasztott második nyelv vagy az, hogy valaki az anyanyelvén túl két vagy akár több nyelven is tud, elősegítheti a tudatos karrierépítést. A mobilitás, a világ átjárhatósága megkönnyíti a nyelvtanulást, ráadásul a munkaerőpiacon már nem a nyelvvizsga megléte, hanem a valós, a gyakorlati életben használható nyelvtudást nézik.

A nyelvtanuláshoz nyitottság is kell, és kultúrát is kapunk

„Úgy gondolom, ma már alapvető elvárás, és az imázshoz is hozzátartozik, hogy ne csak angolul beszéljen egy vezető”, emelte ki kérdésünkre Bagdiné Fodor Erika, az autóiparban tevékenykedő, precíziós tengelyeket és forgórészeket gyártó orosházi Doherty Hungary ügyvezető igazgatója.

„Ha a mindennapokat nézem, akkor egyedül az angollal is boldogulni lehet a versenyszférában, ugyanakkor a vezető kvalitását emeli, ha más nyelvet, nyelveket is beszél, hiszen adott esetben az anyanyelvükön tud beszélgetni az üzleti partnerekkel. A nyelvtudásban ugyanakkor benne van egy másik kultúra ismerete is, és ez egyfajta nyitottságot, érdeklődést jelez a másik felé”, vallja Bagdiné Fodor Erika, aki az angol mellett oroszul beszél. „Az orosz előbb volt, mint az angol, anno ez volt a kötelező nyelv az iskolában. Sokáig úgy tűnt, az angol nyelvtudásom kiváltja, de, amit nem láttam előre, két évet Oroszországban élhettem, ahol kapóra jött a már kissé megkopott nyelvismeret. Érdekes volt, hogy milyen gyorsan visszajön az elfeledettnek hitt nyelvtudás”, érzékeltette. Ez a tudás akkor is jól jöhet, ha a partner éppen nem beszéli az angol nyelvet.

„Az orosz, bár ismét egyre többen tanulják, ma már nem számít hétköznapinak, így amikor kiderül, hogy beszélem a nyelvet, gyakran egy jó beszélgetésindító téma, jó bevezetője egy tárgyalásnak”, emelte ki. Ha pedig valaki beszéli is azt az idegen nyelvet a társaságban, akkor az plusz lehetőséget jelent nemcsak a kapcsolatfelvételnél, de a későbbiekben is. „Számunkra is örömteli, ha egy külföldi partnerünknél olyannal találkozunk, aki beszél magyarul. Egy közös nyelv ismerete mindig segít oldottabbá, közvetlenebbé tenni a megbeszéléseket”, mondta Bagdiné Fodor Erika.

Máshol sem beszél mindenki angolul

Akadnak azonban olyan országok, ahol az angol nyelv ismerete nem számít még általánosnak. Így, ha valaki ezekre a piacokra készül, tudomásul kell vennie, hogy gyakran csak az adott ország anyanyelvén tárgyalhat partnereivel. „A legtöbb üzleti partnerünk beszél angolul, így meg tudjuk érteni egymást, ugyanakkor vannak régiók ahol nem ennyire egyértelmű a helyzet. Ide sorolnám Ázsiát és a spanyol nyelvű területeket. Kínában például nem jellemző, hogy angolul beszélnének az emberek, emiatt gyakorlatilag nélkülözhetetlen a helyi nyelv ismerete”, tudtuk meg Csatádi Jánostól, az Atlas Soft ügyvezető igazgatójától. A nemzetközi piacon is jelenlévő cég mobiltelefonok szervizelésével összefüggő szoftvereket fejleszt, melyek világszinten lehetővé teszik az okostelefonok szoftveres javítását. Elmondta: a cégen belül külön kínaiul beszélő ügyfélszolgálatot is fenntartanak, igyekezve komfortosabbá tenni a kommunikációt a távol-keleti ügyfeleikkel. Ez annál is fontosabb, mivel tapasztalataik szerint a legtöbben hiába beszélnek idegen nyelvet, mégis a legszívesebben a saját anyanyelvükön kommunikálnak. Ezért a cég jelenleg kilenc nyelven ad nyelvi támogatást a termékeihez.

„A speciális nyelvismeret az ügyféltámogatásunknál fontos, a többi kollégám esetében elegendő az angol nyelv középszintű ismerete”,emelte ki a cégen belüli nyelvismeret megoszlását Csatádi János. Szerinte az, hogy milyen idegen nyelvet érdemes elsajátítani az egyéni karrier elősegítése érdekében, nagyban függ attól, hogy az adott régióban mely nyelvek számítanak keresettnek. Európában például ilyen a német, a francia, az orosz és a spanyol, ugyanakkor nemzetközi szinten érdekes lehet még az arab és a kínai nyelvek ismerete is.

Nehezek a keleti nyelvek, de megérheti a fáradság

A tudatos karrierépítés és a divat egyaránt befolyásolja a távol-keleti nyelvek – japán, koreai, kínai – iránti érdeklődést. „A japán manga képregények után a koreai K-pop együttesek megjelenését követően éreztük, hogy a két nyelv iránt, főként a fiatal felnőttek körében, megnőtt az érdeklődés”, tudtuk meg Bédi Sándortól, a Keleti Nyelvek Iskolája vezetőjétől, aki szerint ugyanakkor az is észrevehető, hogy a kínai nyelvet már többen nem pusztán hobbiból, a kultúra iránti érdeklődés miatt tanulják, hanem tudatos karrierépítés céljából és gazdasági megfontolásból is. Nagy számokra nem kell gondolni, évente százas nagyságrendűre becsülhető azok száma, akik koreai, japán vagy kínai nyelvtanulásra adják a fejüket.

„Nem ez a nyelvtanulás fő iránya”, mondta Bédi Sándor, hozzátéve: aki közép- és hosszú távra tervez, az biztos egzisztenciát építhet az itthon különlegesnek számító nyelvekre. Az iskola tapasztalatai szerint a japán és koreai nyelvtudás nemcsak Magyarországon jelent előnyt az itt megtelepedett japán és koreai cégeknél, illetve a velük kapcsolatban álló beszállítóknál, hanem külföldön is.

„Két korábbi nyelvtanárunk már egy német cégnél dolgozik távol-keleti referensként, egy oktatónk pedig egy magyar–japán tanácsadó cég vezetője, Japánban”, sorolta a példákat Bédi Sándor. A kínai nyelvtanulás inkább hosszabb távú befektetésnek számít. „Volt olyan tanítványunk, akit az édesapja íratott be nyelvtanfolyamra, hogy majd néhány év múlva a családi cég terjeszkedni tudjon Kínában is”, emelte ki. Hozzátette, hogy bár diplomáciai előnyt jelenthet, ha egy üzletember az angol mellett a célország nyelvét is beszéli egy kicsit, a távol-keleti nyelveknél üzleti környezetben ettől nem érdemes gyors sikert várni.

Azért a klasszikusok is hasznosak

A nyelvtanulás mindenképpen jó befektetés, érdemes azonban átgondolni, hogy közép és hosszú távon mely nyelvbe, nyelvekbe fektetünk be. Ha a meghirdetett állásokat nézzük, akkor a némettel – akár az angol helyett is – nem lőhetünk mellé.

„Tapasztalataink szerint az angol mellett a német az, amellyel a legtöbb állás elérhető a hazai munkaerőpiacon. Utána a francia, az olasz, a spanyol majd pedig a skandináv nyelvek következnek” tudtuk meg Elek Henriettától, az SSC- illetve IT-piaci fejvadászatra szakosodott Vision Recruitment Kft. HR-tanácsadójától.

A nyelvtudás nemcsak a diploma megszerzésében, a karrierépítésben nélkülözhetetlen, de az álláskeresésnél is komoly előnyt jelent. A szolgáltató központokban a kommunikáció elsődleges nyelve az angol, így ez alapelvárás, de sok esetben azonban más nyelvek ismerete is kötelező. Tárt karokkal fogadják a két vagy három nyelven beszélő kollégákat, akik változatos munkakörökkel, sokrétű előrelépési lehetőséggel találkozhatnak ebben az iparágban.

„Az hogy milyen nyelvet tanuljunk, függ attól, hogy itthon vagy esetleg külföldön, multinacionális cégnél vagy kisebb külföldi tulajdonú vállalatnál akarunk elhelyezkedni. Ez egy olyan befektetés, ami időbe, pénzbe kerül, érdemes jól átgondolni, mely nyelv mellett tesszük le a voksunkat. Az angol mellett egy plusz nyelv ismerete mindenképpen előnyt jelent”, véli Elek Henrietta, hozzátéve: érdemes a munkaerőpiaci trendeket is figyelni. Speciális esetekben a folyékony angol nyelvtudástól el tudnak tekinteni – ha egy másik nyelven kiemelkedően magas szinten kommunikál a jelölt. Bár a magyarok majd fele még mindig nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem, a tárgyalóképes angol nyelvtudás már nem számít kuriózumnak. A munkáltatók döntő többségét a nyelvvizsgapapír egyáltalán nem érdekli, de egyre több cégnél és pozícióban a valós, aktív, és szóban is folyékony angoltudás alapelvárás. Vezetői pozíciók esetében pedig angol nyelvtudás nélkül ma már szinte képtelenség boldogulni.

Előnyös helyzetben vannak azok, akik Magyarországon kevésbé ismert, egzotikusnak számító idegen nyelven beszélnek. „A speciális, ritka idegen nyelveket beszélők aránya igazán csekély Magyarországon, így ezt a kivételes tudást nagyon megfizetik. Tapasztalataink szerint a kivételes nyelveket ismerők akár 20-25 százalékkal magasabb belépő bért is kérhetnek, mint azok, akik csak az ismertebb idegen nyelveket beszélik”, emelte ki Elek Henrietta. A távol-keleti nyelvek mellett speciális és keresett nyelvtudásnak számít a spanyol és a portugál, továbbá a dán, a svéd és a norvég is. A Távol-Keletről hazánkba özönlő autóipari nagyberuházásoknak köszönhetően koreai vagy kínai tolmácsot magyar és angol nyelvtudással kiegészülve csak nagyítóval lehet találni, viszont az ilyen tudás szinte megfizetetlen kategóriába esik.

Forrás: Egy egzotikus nyelv sokat hozhat a konyhára – Behaviour