Ma már nem az a kérdés, hogy mit érdemes angol helyett tanulni, hanem hogy melyik nyelvet sajátítsuk el mellette. Az angol dominanciája vitathatatlan az üzleti életben és más területeken is, ugyanakkor azok, akik több idegen nyelven is beszélnek, vagy olyan nyelvismeret birtokában vannak, amilyennek Európában kevesen, esetleg egzotikusnak számít, kapósak lesznek a munkaerőpiacon. Kolléganőnk, Elek Henrietta HR tanácsadó is nyilatkozott a Behaviour HR-Magazinnak ebben a témában.
Már nemcsak a multinacionális cégeknél, de a kisebb vállalkozásoknál is alapnak számít, hogy a tulajdonos vagy a cégvezető legalább angolul beszél. Így az angol nyelvtudás – főként az X-generáció fiatalabb, valamint az Y-generáció tagjai között –, már nem jelent versenyelőnyt. Egy jól megválasztott második nyelv vagy az, hogy valaki az anyanyelvén túl két vagy akár több nyelven is tud, elősegítheti a tudatos karrierépítést. A mobilitás, a világ átjárhatósága megkönnyíti a nyelvtanulást, ráadásul a munkaerőpiacon már nem a nyelvvizsga megléte, hanem a valós, a gyakorlati életben használható nyelvtudást nézik.
A nyelvtanuláshoz nyitottság is kell, és kultúrát is kapunk
„Úgy gondolom, ma már alapvető elvárás, és az imázshoz is hozzátartozik, hogy ne csak angolul beszéljen egy vezető”, emelte ki kérdésünkre Bagdiné Fodor Erika, az autóiparban tevékenykedő, precíziós tengelyeket és forgórészeket gyártó orosházi Doherty Hungary ügyvezető igazgatója.
„Ha a mindennapokat nézem, akkor egyedül az angollal is boldogulni lehet a versenyszférában, ugyanakkor a vezető kvalitását emeli, ha más nyelvet, nyelveket is beszél, hiszen adott esetben az anyanyelvükön tud beszélgetni az üzleti partnerekkel. A nyelvtudásban ugyanakkor benne van egy másik kultúra ismerete is, és ez egyfajta nyitottságot, érdeklődést jelez a másik felé”, vallja Bagdiné Fodor Erika, aki az angol mellett oroszul beszél. „Az orosz előbb volt, mint az angol, anno ez volt a kötelező nyelv az iskolában. Sokáig úgy tűnt, az angol nyelvtudásom kiváltja, de, amit nem láttam előre, két évet Oroszországban élhettem, ahol kapóra jött a már kissé megkopott nyelvismeret. Érdekes volt, hogy milyen gyorsan visszajön az elfeledettnek hitt nyelvtudás”, érzékeltette. Ez a tudás akkor is jól jöhet, ha a partner éppen nem beszéli az angol nyelvet.
„Az orosz, bár ismét egyre többen tanulják, ma már nem számít hétköznapinak, így amikor kiderül, hogy beszélem a nyelvet, gyakran egy jó beszélgetésindító téma, jó bevezetője egy tárgyalásnak”, emelte ki. Ha pedig valaki beszéli is azt az idegen nyelvet a társaságban, akkor az plusz lehetőséget jelent nemcsak a kapcsolatfelvételnél, de a későbbiekben is. „Számunkra is örömteli, ha egy külföldi partnerünknél olyannal találkozunk, aki beszél magyarul. Egy közös nyelv ismerete mindig segít oldottabbá, közvetlenebbé tenni a megbeszéléseket”, mondta Bagdiné Fodor Erika.
Máshol sem beszél mindenki angolul
Akadnak azonban olyan országok, ahol az angol nyelv ismerete nem számít még általánosnak. Így, ha valaki ezekre a piacokra készül, tudomásul kell vennie, hogy gyakran csak az adott ország anyanyelvén tárgyalhat partnereivel. „A legtöbb üzleti partnerünk beszél angolul, így meg tudjuk érteni egymást, ugyanakkor vannak régiók ahol nem ennyire egyértelmű a helyzet. Ide sorolnám Ázsiát és a spanyol nyelvű területeket. Kínában például nem jellemző, hogy angolul beszélnének az emberek, emiatt gyakorlatilag nélkülözhetetlen a helyi nyelv ismerete”, tudtuk meg Csatádi Jánostól, az Atlas Soft ügyvezető igazgatójától. A nemzetközi piacon is jelenlévő cég mobiltelefonok szervizelésével összefüggő szoftvereket fejleszt, melyek világszinten lehetővé teszik az okostelefonok szoftveres javítását. Elmondta: a cégen belül külön kínaiul beszélő ügyfélszolgálatot is fenntartanak, igyekezve komfortosabbá tenni a kommunikációt a távol-keleti ügyfeleikkel. Ez annál is fontosabb, mivel tapasztalataik szerint a legtöbben hiába beszélnek idegen nyelvet, mégis a legszívesebben a saját anyanyelvükön kommunikálnak. Ezért a cég jelenleg kilenc nyelven ad nyelvi támogatást a termékeihez.
„A speciális nyelvismeret az ügyféltámogatásunknál fontos, a többi kollégám esetében elegendő az angol nyelv középszintű ismerete”,emelte ki a cégen belüli nyelvismeret megoszlását Csatádi János. Szerinte az, hogy milyen idegen nyelvet érdemes elsajátítani az egyéni karrier elősegítése érdekében, nagyban függ attól, hogy az adott régióban mely nyelvek számítanak keresettnek. Európában például ilyen a német, a francia, az orosz és a spanyol, ugyanakkor nemzetközi szinten érdekes lehet még az arab és a kínai nyelvek ismerete is.
Nehezek a keleti nyelvek, de megérheti a fáradság
A tudatos karrierépítés és a divat egyaránt befolyásolja a távol-keleti nyelvek – japán, koreai, kínai – iránti érdeklődést. „A japán manga képregények után a koreai K-pop együttesek megjelenését követően éreztük, hogy a két nyelv iránt, főként a fiatal felnőttek körében, megnőtt az érdeklődés”, tudtuk meg Bédi Sándortól, a Keleti Nyelvek Iskolája vezetőjétől, aki szerint ugyanakkor az is észrevehető, hogy a kínai nyelvet már többen nem pusztán hobbiból, a kultúra iránti érdeklődés miatt tanulják, hanem tudatos karrierépítés céljából és gazdasági megfontolásból is. Nagy számokra nem kell gondolni, évente százas nagyságrendűre becsülhető azok száma, akik koreai, japán vagy kínai nyelvtanulásra adják a fejüket.
„Nem ez a nyelvtanulás fő iránya”, mondta Bédi Sándor, hozzátéve: aki közép- és hosszú távra tervez, az biztos egzisztenciát építhet az itthon különlegesnek számító nyelvekre. Az iskola tapasztalatai szerint a japán és koreai nyelvtudás nemcsak Magyarországon jelent előnyt az itt megtelepedett japán és koreai cégeknél, illetve a velük kapcsolatban álló beszállítóknál, hanem külföldön is.
„Két korábbi nyelvtanárunk már egy német cégnél dolgozik távol-keleti referensként, egy oktatónk pedig egy magyar–japán tanácsadó cég vezetője, Japánban”, sorolta a példákat Bédi Sándor. A kínai nyelvtanulás inkább hosszabb távú befektetésnek számít. „Volt olyan tanítványunk, akit az édesapja íratott be nyelvtanfolyamra, hogy majd néhány év múlva a családi cég terjeszkedni tudjon Kínában is”, emelte ki. Hozzátette, hogy bár diplomáciai előnyt jelenthet, ha egy üzletember az angol mellett a célország nyelvét is beszéli egy kicsit, a távol-keleti nyelveknél üzleti környezetben ettől nem érdemes gyors sikert várni.
Azért a klasszikusok is hasznosak
A nyelvtanulás mindenképpen jó befektetés, érdemes azonban átgondolni, hogy közép és hosszú távon mely nyelvbe, nyelvekbe fektetünk be. Ha a meghirdetett állásokat nézzük, akkor a némettel – akár az angol helyett is – nem lőhetünk mellé.
„Tapasztalataink szerint az angol mellett a német az, amellyel a legtöbb állás elérhető a hazai munkaerőpiacon. Utána a francia, az olasz, a spanyol majd pedig a skandináv nyelvek következnek” tudtuk meg Elek Henriettától, az SSC- illetve IT-piaci fejvadászatra szakosodott Vision Recruitment Kft. HR-tanácsadójától.
A nyelvtudás nemcsak a diploma megszerzésében, a karrierépítésben nélkülözhetetlen, de az álláskeresésnél is komoly előnyt jelent. A szolgáltató központokban a kommunikáció elsődleges nyelve az angol, így ez alapelvárás, de sok esetben azonban más nyelvek ismerete is kötelező. Tárt karokkal fogadják a két vagy három nyelven beszélő kollégákat, akik változatos munkakörökkel, sokrétű előrelépési lehetőséggel találkozhatnak ebben az iparágban.
„Az hogy milyen nyelvet tanuljunk, függ attól, hogy itthon vagy esetleg külföldön, multinacionális cégnél vagy kisebb külföldi tulajdonú vállalatnál akarunk elhelyezkedni. Ez egy olyan befektetés, ami időbe, pénzbe kerül, érdemes jól átgondolni, mely nyelv mellett tesszük le a voksunkat. Az angol mellett egy plusz nyelv ismerete mindenképpen előnyt jelent”, véli Elek Henrietta, hozzátéve: érdemes a munkaerőpiaci trendeket is figyelni. Speciális esetekben a folyékony angol nyelvtudástól el tudnak tekinteni – ha egy másik nyelven kiemelkedően magas szinten kommunikál a jelölt. Bár a magyarok majd fele még mindig nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem, a tárgyalóképes angol nyelvtudás már nem számít kuriózumnak. A munkáltatók döntő többségét a nyelvvizsgapapír egyáltalán nem érdekli, de egyre több cégnél és pozícióban a valós, aktív, és szóban is folyékony angoltudás alapelvárás. Vezetői pozíciók esetében pedig angol nyelvtudás nélkül ma már szinte képtelenség boldogulni.
Előnyös helyzetben vannak azok, akik Magyarországon kevésbé ismert, egzotikusnak számító idegen nyelven beszélnek. „A speciális, ritka idegen nyelveket beszélők aránya igazán csekély Magyarországon, így ezt a kivételes tudást nagyon megfizetik. Tapasztalataink szerint a kivételes nyelveket ismerők akár 20-25 százalékkal magasabb belépő bért is kérhetnek, mint azok, akik csak az ismertebb idegen nyelveket beszélik”, emelte ki Elek Henrietta. A távol-keleti nyelvek mellett speciális és keresett nyelvtudásnak számít a spanyol és a portugál, továbbá a dán, a svéd és a norvég is. A Távol-Keletről hazánkba özönlő autóipari nagyberuházásoknak köszönhetően koreai vagy kínai tolmácsot magyar és angol nyelvtudással kiegészülve csak nagyítóval lehet találni, viszont az ilyen tudás szinte megfizetetlen kategóriába esik.
Forrás: Egy egzotikus nyelv sokat hozhat a konyhára – Behaviour