Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Hollandia, Svédország, Románia, Spanyolország, Németország és még sorolhatnánk. De most ezek az országok nem megelőznek, hanem messze lemaradnak tőlünk „a világ legjobb programozó nemzete” rangsorban. Ha valamire, hát az informatikusaink tudására büszkék lehetünk.

Nemrégiben „Melyik ország nyerné meg a programozók olimpiáját?” címmel jelentette meg a HackerRank (egy programozóknak teszteket író, és állást közvetítő cég) a friss világszintű listáját.A kérdésre sokan rávágnák, hogy biztosan a világ egyik informatikai nagyhatalma és a tech-startupok mekkájának, a Szilícium-völgynek helyet adó Egyesült Államok nyerne egy ilyen olimpiát. Tévedés. Ők a 28. helyen szerepelnek, ezzel szemben ötven ország közül Magyarország az ötödik abban a rangsorban, amely a világ informatikusainak tudását méri.

Csak a kínaiak, az oroszok, a lengyelek és a svájciak előznek meg minket ebben az összevetésben. A rangsor egy 15 szempontot vizsgáló, komplex felmérés eredménye, melyben a cég szerint jó 1,5 millió programozó vett részt. A lista nem légből kapott, a HackerRank több tízezer tesztet tesz közzé, amelyen a programozók összemérhetik tudásukat, és fejleszthetik a képességeiket.

A teszteket kitöltő programozók körében magasan az algoritmusok témakör volt a legnépszerűbb (39,5%), a következő a Java-programnyelv (9,3%) majd az adat-struktúrák (9,1%) volt.

A kínaiak és az oroszok kiemelkednek a mezőnyből. A kínaiak a matematikában, a funkcionális programozásban és az adatok strukturálásában jeleskednek, míg az oroszok az algoritmusok nagy ismerői, ami messze a legkedveltebb versenyterület. Velük szemben India és az Egyesült Államok adja ugyan a legtöbb versenyzőt, de a mennyiség a minőség rovására megy: így az USA 28. India pedig 31 lett a listában.

A tesztek témáinak alkategóriái között több helyen is feltűnik Magyarország, sőt olyan is akad, amiben egyenesen elsők vagyunk: az oktatói témakörben.

forrás: http://www.portfolio.hu/vallalatok/it/lenyugozo_rangsor_a_vilag_elvonalaban_a_magyar_programozok.236874.html

A Siemens és a BME elektromos repülőgépekhez használandó hajtásrendszereket fejleszt – írta közleményében a Siemens.

A Siemens Zrt. és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem megerősítette együttműködését. A vállalat idén 8 millió forint támogatást nyújt az egyetemnek, és az együttműködés még szorosabbá válik a nemrégiben megalakult Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) révén, amelynek tagja a BME és a Sie-mens mellett három további nagyvállalat is.

A Siemens a korábbi évekhez hasonlóan szakmai gyakorlatok szervezését és lebonyolítását segíti, anyagi támogatással ösztönzi a hallgatók tudományos diákköri munkáját, diplomatervek számára hirdet pályázatot, valamint forrást biztosít egy olyan, a középiskolásokat tájékoztató kiadvány megjelentetéséhez, amely a mérnöki hivatásról ad tájékoztatást.

Az egyetemmel közös érdekünk, hogy hazánkban minél több, jól képzett mérnök lépjen ki a munkaerőpiacra. Ezért számos területen kívánjuk a továbbiakban is támogatni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem törekvéseit- mondta el Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A Siemens és a BME a kutatás-fejlesztés területén is szorosabbra fűzte együttműködést. A felek három másik vállalattal közösen létrehozták a FIEK-et, ahol a kutatók és a cégek szakemberei közösen dolgozhatnak majd a K+F területén.

A FIEK létrehozása jelentős mérföldkő mind az egyetem életében, mind pedig a hazai kutatás-fejlesztés területén. A magyar gazdaság számára ehhez hasonló együttműködésekkel lehet minél több, az ország versenyképessége szempontjából is jelentős innovációt létrehozni. A Siemens hazai kutatócsapata legutóbb az eFusion repülőgépbe fejlesztett elektromos hajtás-rendszerével bizonyította, hogy képes jelentős áttöréseket elérni az iparágban – mondta Dr. Józsa János, a BME rektora.

Forrás: https://www.hrportal.hu/hr/elektromos-repulogepek-fejlesztesen-dolgozik-a-siemens-es-a-bme-20170405.html

Jelenleg nagyjából 10 ezer magyar egyetemista tanul külföldön, a résztvevők 60 százaléka vagy nem tervez már Magyarországra költözni, vagy bizonytalan az Engame Akadémia kutatása szerint – írta az Index.

A fiatalokat külföldi továbbtanulásra felkészítő Engame Akadémia készített kutatást még külföldi felsőoktatási intézménybe járó, vagy három éven belül végzett fiatalok részvételével.

A nem reprezentatív, de a szakmák széles spektrumát lefedő és ötszáz diák válaszaiból kiinduló felmérés eredményei szerint a kinti egyetemre járók egyedüli lényeges motivációja a hazaköltözésre a szociális hálójuk lehet.

Az itthoni szakmai lehetőségeket ugyanis egyáltalán nem találják vonzónak.
A család és a barátok azonban koránt sem elég a többségnek ahhoz, hogy egyértelműen a visszatérés mellett foglaljon állást: a résztvevők 60 százaléka vagy nem tervez már Magyarországra költözni, vagy bizonytalan.

Forrás: https://www.hrportal.hu/hr/a-kulfoldon-tanulok-60-szazaleka-nem-tervezi-a-hazaterest-20170418.html