Miközben a munkaadók részéről érezhető olyan törekvés, hogy szeretnének több, határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott alkalmazottat, a munkavállalók körében továbbra is népszerűtlen ez a forma. A Covid-járvány alatt még inkább felértékelődött az álláskeresők között a biztonság, így sokkal könnyebb betölteni a határozatlan idejű szerződéssel meghirdetett pozíciókat. Pákozdi Dorottya senior HR-tanácsadónk és csoportvezetőnk nyilatkozott a Behaviour HR-Magazinnak.
Finoman szólva sem kapkodnak a határozott idejű munkaszerződéssel meghirdetett állások után a hazai munkavállalók a Behaviour magazin által megkérdezett szakemberek beszámolói szerint. A tapasztalatok alapján ilyen feltétel mellett jóval nehezebb jelöltet találni, hónapokkal is meghosszabbíthatja a toborzási folyamatot, ami ha például 12 hónapra keresnek valakit, egy idő után szinte értelmetlenné teszi a keresést. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly összesen 231,5 ezren dolgoztak Magyarországon határozott idejű munkaszerződéssel, vagyis az összes alkalmazott mindössze 5,7 százaléka. A 2010 és 2020 közötti időszakban 2015 jelentette a csúcsot, akkor a határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak aránya 11 százalék körül volt, az azóta eltelt években viszont fokozatosan csökkent ez az arány.
Nehezebb feladat
„A keresések 5-10 százalékánál adnak meg határozott idejű szerződést a megbízóink, és bár a járvány előtt is voltak ilyen megbízások, a pandémia kitörése óta egyre gyakrabban látjuk azt, hogy próbálnak ilyen típusú szerződéseket aláíratni a munkavállalókkal”, számolt be a tapasztalatokról Pákozdi Dorottya senior HR-tanácsadó, a Vision Recruitment csoportvezetője. A szakember jelezte azt is, hogy időnként nagyon rövid időre, fél évre, esetleg 10-12 hónapra keresnek munkatársakat a cégek, amit a legtöbbször nehezen lehet elfogadtatni a jelöltekkel, és általánosan is elmondható, hogy a határozott időre szóló keresések esetében jóval nehezebb megtalálni a megfelelő munkavállalókat.
„Talán a Covidnak is szerepe van abban, hogy most még inkább biztonságra vágynak az emberek a munkában is. Ha azt látják, hogy egy cégnek csak 1-1,5 évre kellenek, akkor sokan nem nyitottak erre a lehetőségre. Ez még azok esetében is így van, akik egyébként az önéletrajzuk alapján néhány évente amúgy is munkahelyet váltanak. Azok körében látunk nagyobb hajlandóságot a határozott idejű szerződések aláírására, akik már hosszabb ideje keresnek munkát, illetve amikor valakinek fontos, hogy bekerüljön egy adott céghez, ezért vállalja ezt a feltételt is. Hozzá kell tennem, hogy a tapasztalataink szerint az esetek igen jelentős részében, ha beválik a munkavállaló, hozza az elvárásokat, akkor komoly esély van arra, hogy a szerződésben rögzített idő eltelte után is alkalmazzák az adott cégnél”, mutatott rá Pákozdi Dorottya.
A szakember közlése szerint egyelőre kevés példát látnak arra, hogy a munkáltatói oldal valamilyen módon kompenzálná a határozott idővel járó hátrányokat. „Pedig az egyre nagyobb csúcsokat döntő munkaerőhiány következtében egyre kisebb esélye lesz a munkáltatóknak a határozott idejű szerződések elfogadtatására, hacsak nem kompenzálják azt a tapasztalathoz képest magasabb bérrel és/vagy magasabb pozícióval. Így minden megbízónknak javasoljuk, hogy ha csak egy mód van rá, próbáljanak határozatlan idejű státuszt ajánlani a jelölteknek. Hiszen a jelöltek részéről természetes, hogy ha két vállalat hasonló feltételek mellett venne fel új munkatársat, de az egyik határozott, a másik pedig határozatlan idejű szerződést kínál, akkor szinte kivétel nélkül az utóbbit választják a jelöltek”, tette hozzá Pákozdi Dorottya.
Szezonális hatás
A Budapesten működő Avis Budget Group Business Support Centre (BSC) a cégcsoporton belül az európai régió működését támogatja több mint 600 fővel. A BSC többek között kereskedelmi támogatást nyújt, pénzügyi-számviteli feladatokat lát el, az informatikai támogatással foglalkozik, de ügyfélszolgálati tevékenységet is végez. „Nálunk kevéssé jellemző a határozott idejű szerződés, a konkrét projektek mellett még a szezonalitás miatt szoktunk élni ezzel a lehetőséggel. Az autókölcsönzés szoros összefüggésben van a turizmussal, így annak a lehetősége, hogy munkaerőnk létszámát rugalmasan igazíthassuk ügyfeleink igényeihez, mindenképpen előnyös a vállalatunk számára. A szezonra készülve keresünk diákokat és már a munkaerő-piacon lévő, legkülönbözőbb szakmai háttérrel rendelkező kollégákat is határozott időre”, tudtuk meg Szkupi Izabellától, az Avis Budget Group BSC Senior Talent Acquisition Specialistjétől.
Negatív előítélet
A szakember tapasztalatai szerint sokkal nehezebb határozott idejű munkaszerződéssel megtalálni és felvenni munkavállalót, mint határozatlan időre, mint fogalmazott, van egy negatív előítélet az ilyen megállapodásokkal kapcsolatban. Ugyanakkor, míg sok jelölt elsődlegesen határozatlan idejű lehetőséget keres, vannak, akik számára éppen egy határozott idejű pozíció lesz alkalmas arra, hogy betekintést nyerjenek egy bizonyos szakmai területre, illetve megismerjék a cégkultúrát, mielőtt hosszabb távon ők is elköteleződnének.
„Véleményem szerint a kölcsönös bizalom kiépítése a kulcs. Segíthet kiépíteni a bizalmat a nyílt, őszinte, transzparens kommunikáció a pozíció hátterével kapcsolatban. Ha szezonalitás vagy egy adott projekt miatt választják ezt a megoldást, akkor érthető módon a jelölt oldaláról mindig felmerül a kérdés, hogy mi lesz, ha lejárt a meghatározott idő, vajon lesz-e másik pozíció, átválthat-e határozatlan idejű szerződésre. Nálunk rendszeresek az 1-2-1 megbeszélések a szakmai vezető és az alkalmazott között; mivel fontosnak tartjuk a folyamatos, nyílt, transzparens kommunikációt. Ha határozott idejű szerződést tudunk kötni, akkor érdemes átgondolni, hogy mivel lehet vonzóbbá tenni ezt a konstrukciót. Ilyen lehet, ha például plusz képzést kínálunk a jelöltnek, ami már előremutató, és azt is jelezheti, hogy hosszabb távon is számolnak vele. Ha pedig beválik az új munkatárs és bővíti a tudását, akkor még nagyobb az esély arra, hogy határozatlan időre is szerződnek vele”, fűzte hozzá Szkupi Izabella. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelöltek oldaláról egyre inkább elvárásként jelenik meg a home office lehetősége, valamint a rugalmas munkaidő.
Jogos érdek
– A határozott és a határozatlan idejű munkaszerződések között formai, tartalmi szempontból annyi az eltérés, hogy az előbbi esetében a feleknek a szerződésben eleve ki kell kötniük, hogy nem határozatlan, hanem határozott időre szól. Ha erről nincs említés a megállapodásban, akkor automatikusan határozatlan idejű munkaszerződésnek tekintendő, ami egyébként a főszabály a munka világában. A határozott idejű szerződések esetében tehát a feleknek ki kell kötni, hogy az eleve határozott időre szól, és hogy mikor lesz vége a jogviszonynak. Ez megtörténhet naptári időpont megadásával – például december 31-ig tart a foglalkoztatás –, vagy egy időtartam meghatározásával – például 12 hónap –, de az is előfordulhat, hogy egy konkrét célt vagy feltételt definiálnak, aminek teljesülésekor szűnik meg a jogviszony. Ez utóbbi lehetőséget például adott projektekre felvett munkatársaknál szokták alkalmazni. A projektek mellett jellemzően még helyettesítéseknél szoktak élni ezzel a lehetőséggel, amikor például szülési szabadságra megy egy kolléga, vagy hosszabb külföldi kiküldetésre, és a helyzet az, hogy ez a konstrukció igazából ilyen szituációkra ideális, a jogalkotó is elsősorban erre találta ki –, vázolta fel a helyzetet dr. Máriás Attila, a BDO Legal munkaügyi szakértője.
A munkaadó szempontjából a határozott idejű szerződés egyik nagy előnye, hogy a lejáratkor nem kell megindokolni a felmondást, nem kell felmondási időt biztosítani, illetve végkielégítést fizetni, tudniillik nem megszüntetésre kerül a jogviszony valamelyik fél által, hanem megszűnik. A szakember ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a jogos gazdasági érdek úgy kívánja, akár többször is meg lehet hosszabbítani az együttműködést, újabb határozott idejű szerződést kötve, viszont ez csak indokolt esetben alkalmazható eszköz. Határozott idejű szerződést legfeljebb öt évre lehet kötni, és ha többször meghosszabbítják, azt is egybe kell számolni, sőt olyankor is, ha az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül kerül az újabb, határozott tartamú munkaviszony létesítésére.
„Ha határozott idejű szerződést valamelyik fél a lejárat előtt felmondja, akkor viszont meg kell indokolni ezt a lépést. Az indok csak a törvényben meghatározott ok lehet. Munkavállalói oldalon olyan indoknak kell lennie, amely azt támasztja alá, hogy a munkaviszony fenntartása ellehetetlenül, vagy aránytalanul nagy sérelemmel járna a munkaviszony fenntartása. Munkáltató esetében ilyen ok lehet például, ha csődeljárás, vagy felszámolás alá kerül, illetve a cégtől független külső ok miatt nem tudja folytatni tevékenységét, vagy ha például a munkavállaló egészségi állapota alakul úgy, hogy nem tudja ellátni a feladatait, akkor a munkavállaló képességére alapított okból”, jelezte dr. Máriás Attila.
Azonnali hatályú felmondásra akkor van lehetőség, ha a másik fél munkaviszonyból származó, lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyosan, gondatlanul jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, ami nem teszi lehetővé a munkaviszony fenntartását. Határozott idejű jogviszonyt a munkáltató indokolás nélkül is jogosult megszüntetni, azonban ilyen esetben a munkavállaló részére tizenkét havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjat köteles megfizetni.
Forrás: https://behaviour.hu/a-hatarozott-ideju-szerzodesek-vegnapjai/