„A negatív munkavállalói tapasztalatok, sőt akár az interjúztatási folyamatban megélt negatív jelöltélmények futótűzként terjedhetnek az informális és a formális kommunikációs csatornákon keresztül is, hiszen egy visszajelzés közzététele manapság csak egy kattintásba kerül, említi Elek Henrietta a Vision Recruitment Kft., HR tanácsadója a Behaviour HR-Magazinban.
Emelett ne felejtsük el, hogy Magyarország kicsi ország, ahol hamar körbeérnek az információk, különösen egy szűk szakmában. Ennek a hatásait egyértelműen lehet érzékelni már a toborzás-kiválasztási folyamat legelejétől is. Egy-egy negatív visszajelzést követően a vállalatoknak sok időbe telhet újraépíteni a korábban hosszú időn keresztül gondosan felépített munkáltatói márkát.
Tapasztalatunk szerint a múltbéli hozzáállás és negatív praktikák a jelenben ugyanúgy komoly veszélyt jelenthetnek egy vállalat toborzási és megtartási stratégiájában még akkor is, ha már változtattak a korábbi gyakorlaton, de ez a »munkavállalói köztudatba« még nem épült be. Ezen berögzült negatív információk hosszú ideig fennmaradhatnak, de pontos, aktuális információk átadásával és kitartó munkával megfordítható a jelöltek hozzáállása és javulhat a vállalat munkaerőpiaci megítélése is. Ehhez viszont komoly extra energiákat kell mozgósítani a siker érdekében.
Az, hogy milyen képet alakít ki magáról egy vállalat, mit képvisel, milyen értékeket közvetít, mit kommunikál kifelé, nagyon fontos, azonban mindez csak akkor tartható fenn, akkor lesz hiteles, ha hosszútávon a gyakorlatban is teljes mértékben megjelenik.”
Markovits Dóra, Interim Kft., ügyvezető
„A munkáltatói márka kiépítése egy cégen belül mindenki feladata. Általában a kommunikáció és a HR kezében van a lebonyolítás, azonban mindenkinek részt kell vennie egy sikeres márkaépítésben.
A márka akkor hiteles, ha a munkavállalók és minden vezető egyetért vele, ha a kulcsüzenet tőlük származik, ők fogalmazzák meg a cégben jelenleg is létező értékek mentén. Kicsit egyszerűbben szólva: akkor hiteles, ha azt mondjuk, amit teszünk és azt tesszük, amit mondunk. Mindannyian.
Ebből következik, hogy a legjobban akkor sérülhet a márka, ha valami miatt nem igazak az állítások, ha egy munkavállaló (jelenlegi, vagy volt) az ellenkezőjét állítja, és ezt minden létező fórumon megteszi. Mai világunkban a szociális hálónak nagy hatalma van. Szintén árthat a márkának, ha nem következetesek az üzenetek. Ha például a fenntartható fejlődés az egyik alapja a márkának, akkor nehéz megmagyarázni, hogy környezetszennyezési bírságot rónak ki a cégre. Kicsit kisebb léptékben gondolkozva: amennyiben a minőséget tesszük a középpontba és a magas szintű munkavállalói teljesítéseket, akkor mindent meg kell tenni, hogy ezen ne essen csorba egy kevésbé elkötelezett ember miatt.”
Piti Ferenc, Bonafarm Csoport, HR-igazgató
„Véleményem szerint a munkáltatói márkaépítés egyik legfontosabb alappillére a hitelesség, hiszen a célunk az, hogy mind a jelenlegi, mind pedig a potenciális munkavállalóink számára egy igazi és reális képet tudjunk közvetíteni magunkról, ezzel biztosítva őket arról, hogy mi tényleg azt adjuk nekik, amit ígértünk.
A márkaépítés legnagyobb veszélye tehát, ha olyan üres, valótlan, ámde hangzatos márkaígéretekre építjük a stratégiánkat, ami az adott cégnél dolgozók vagy oda érkezők számára csalódást okozhat. Ennek következtében pedig értelemszerűen a munkáltató iránt tanúsított bizalom is csökken. Úgy gondolom, hogy a hosszú távon sikeres HR- és toborzási stratégia alapja az egyszerűség, a hitelesség és a bizalom.”