Az állásinterjún várható kérdések listája sokféle formában kering a neten, cégtől is, pozíciótól, interjúztatótól is függ, ki milyen kérdésekkel találja szembe magát, az általános véleménye viszont szinte minden álláskeresőnek ugyanaz: sokszor panel kérdésekre panel válaszokat adnak, és egyik fél részéről sincs meg szikrája sem az őszinteségnek. Jobangel írása.

Én az álláskeresőket mindig őszinteségre biztatom, mert az célravezető is, ki is zökkenti a színjátékosdiból az interjúztatót. A HR-esek is vágynának az álláskereső őszinteségére, ezért azt gondolják, hogy ha az utált kérdéseket „becsomagolják”, akkor majd jobban érzi magát az álláskereső náluk (ez a cél szimpatikus), cserébe a „csomagolás” miatt jól félremegy az interjú… 3 tipikus állásinterjúkérdést ebből a szempontból veszek most végig, hátha ez is segíti a felek jobb kommunikációját.

1. Miért szeretne nálunk dolgozni? Miért érdekli ez az állást?

Ettől már az interjú elején hülyét kap az az álláskereső leginkább, aki régóta keres állást. A teljesen őszinte válasz az lenne, hogy pénzért szeretne dolgozni, és azért ez az állás érdekli, mert ezt hirdették meg, és még el is tudja végezni. Ez persze nem kellően diplomatikus válasz, és valójában nem is azt kérdezte, amire kíváncsi. Mert a teljesen őszinte kérdés az lenne, hogy „mit tud a cégünkről?” Rejtély, hogy ezt így miért nem lehet feltenni.

Mindenesetre mondd el, hogy mit olvastál a cég honlapján, a vagy sajtóban, mondj róla csupa pozitív dolgokat (és közben az arcán látod is, ha ő sem úgy gondolja, ahogy leírták a honlapon). Mondd el, hogy ez az állás olyan feladatokat jelent az álláshirdetés szerint, amiket már máshol végeztél/ezt tanultad/évtizedek óta ezt csinálod/erre vágytál mindig is (az igazat ezekből).

2. Dolgozott már ilyen feladatkörben ezelőtt?

Ott van a CV-ben, olvasd el, mondanád, ha őszinte lennél, mert tényleg idegesítő kérdés. De bizony a CV sem mindig elég beszédes, és amit ott leírtál röviden az eddigi munkáidról, azt kell itt hosszan kifejteni, mert jó eséllyel arra kíváncsi, hogy eddigi munkáidban mi olyan tapasztalatot szereztél, ami nekik tényleg kell. Sorold fel a munkatapasztalataidat, amik az álláshirdetésük szerinti feladatokról szóltak, a tanulmányaidat vagy önkéntes munkádat, ami kapcsolódik ehhez, azokat a kompetenciáidat, ami még jó lehet ennek a cégnek (pl. ismered az ilyen típusú szervezetek működését, az ilyen foglalkozású kollégák szakzsargonját stb.) Egy példán keresztül mondd el, milyen gyorsan fel tudsz venni egy új tudást, milyen gyorsan belejössz egy új feladatba, és milyen módszerekkel kutatod fel az ehhez szükséges információkat.

Konkrét példát is mondhatsz egy olyan feladatra, ami az álláshirdetés szerint náluk is lenne. Nem általánosítva a feladatot, pl. „ügyfélreklamációk kezelése”, hanem elmondva, mit reklamáltak az ügyfelek, hogyan oldottad meg, kivel mit intéztél a cégen belül és kívül, hogy a reklamáció le legyen kezelve.

3. Miben szeretne fejlődni?

Mint nemrég megtudtam, ez is egy „csomagolt kérdés”, és valójában a régi „Milyen 3 rossz tulajdonsága van” kérdést akarnák vele helyettesíteni. Teljes tévút, mert egyáltalán nem biztos, hogy a rossz tulajdonságán szeretne fejleszteni valaki, lehet, hogy tökéletesen boldog azzal együtt is, hogy kétbalkezes, és könyvelőként úgysem számít a kézügyessége. Egy lelkiismeretes álláskereső ilyen a kérdést szó szerint érve – nem lévén gondolatolvasó – elmondja, hogy ezt-azt tanulna, mert érdekli, mert elég jó benne, de még jobb akar lenni. Az interjúztató meg nem ezt akarta hallani. Egyszerűbb lett volna, ha marad az őszinteségnél, és megkérdezi azokat a rossz tulajdonságokat.

A rossz tulajdonságos kérdést leginkább azért utálja egy álláskereső, mert épp próbálná az önbecsülését óvni, pont nem hiányzik, hogy a hibáit tudatosítsa magában. Ezért magyarázkodásba, szabadkozásba fordul a válaszadás, ami kellemetlen. Ha 3 rossz tulajdonságot kérdeznek, mondj 3-at, mindenféle magyarázat nélkül. Az interjúztató meg eldönti tud-e, akar-e ezekbe belemenni, vagy továbblép. Nem kell szabadkozni, magyarázkodni, mindenkinek vannak rossz tulajdonságai. De ha megértjük, hogy ez a kérdés arról szól, hogy a munkáltató szeretné csökkenteni a kockázatát, máris nem olyan súlyos a helyzet.

Forrás: https://www.hrportal.hu/hr/3-allasinterju-kerdes–amit-ne-erts-szo-szerint-20170124.html

Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Hollandia, Svédország, Románia, Spanyolország, Németország és még sorolhatnánk. De most ezek az országok nem megelőznek, hanem messze lemaradnak tőlünk „a világ legjobb programozó nemzete” rangsorban. Ha valamire, hát az informatikusaink tudására büszkék lehetünk.

Nemrégiben „Melyik ország nyerné meg a programozók olimpiáját?” címmel jelentette meg a HackerRank (egy programozóknak teszteket író, és állást közvetítő cég) a friss világszintű listáját.A kérdésre sokan rávágnák, hogy biztosan a világ egyik informatikai nagyhatalma és a tech-startupok mekkájának, a Szilícium-völgynek helyet adó Egyesült Államok nyerne egy ilyen olimpiát. Tévedés. Ők a 28. helyen szerepelnek, ezzel szemben ötven ország közül Magyarország az ötödik abban a rangsorban, amely a világ informatikusainak tudását méri.

Csak a kínaiak, az oroszok, a lengyelek és a svájciak előznek meg minket ebben az összevetésben. A rangsor egy 15 szempontot vizsgáló, komplex felmérés eredménye, melyben a cég szerint jó 1,5 millió programozó vett részt. A lista nem légből kapott, a HackerRank több tízezer tesztet tesz közzé, amelyen a programozók összemérhetik tudásukat, és fejleszthetik a képességeiket.

A teszteket kitöltő programozók körében magasan az algoritmusok témakör volt a legnépszerűbb (39,5%), a következő a Java-programnyelv (9,3%) majd az adat-struktúrák (9,1%) volt.

A kínaiak és az oroszok kiemelkednek a mezőnyből. A kínaiak a matematikában, a funkcionális programozásban és az adatok strukturálásában jeleskednek, míg az oroszok az algoritmusok nagy ismerői, ami messze a legkedveltebb versenyterület. Velük szemben India és az Egyesült Államok adja ugyan a legtöbb versenyzőt, de a mennyiség a minőség rovására megy: így az USA 28. India pedig 31 lett a listában.

A tesztek témáinak alkategóriái között több helyen is feltűnik Magyarország, sőt olyan is akad, amiben egyenesen elsők vagyunk: az oktatói témakörben.

forrás: http://www.portfolio.hu/vallalatok/it/lenyugozo_rangsor_a_vilag_elvonalaban_a_magyar_programozok.236874.html

A Siemens és a BME elektromos repülőgépekhez használandó hajtásrendszereket fejleszt – írta közleményében a Siemens.

A Siemens Zrt. és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem megerősítette együttműködését. A vállalat idén 8 millió forint támogatást nyújt az egyetemnek, és az együttműködés még szorosabbá válik a nemrégiben megalakult Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) révén, amelynek tagja a BME és a Sie-mens mellett három további nagyvállalat is.

A Siemens a korábbi évekhez hasonlóan szakmai gyakorlatok szervezését és lebonyolítását segíti, anyagi támogatással ösztönzi a hallgatók tudományos diákköri munkáját, diplomatervek számára hirdet pályázatot, valamint forrást biztosít egy olyan, a középiskolásokat tájékoztató kiadvány megjelentetéséhez, amely a mérnöki hivatásról ad tájékoztatást.

Az egyetemmel közös érdekünk, hogy hazánkban minél több, jól képzett mérnök lépjen ki a munkaerőpiacra. Ezért számos területen kívánjuk a továbbiakban is támogatni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem törekvéseit- mondta el Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A Siemens és a BME a kutatás-fejlesztés területén is szorosabbra fűzte együttműködést. A felek három másik vállalattal közösen létrehozták a FIEK-et, ahol a kutatók és a cégek szakemberei közösen dolgozhatnak majd a K+F területén.

A FIEK létrehozása jelentős mérföldkő mind az egyetem életében, mind pedig a hazai kutatás-fejlesztés területén. A magyar gazdaság számára ehhez hasonló együttműködésekkel lehet minél több, az ország versenyképessége szempontjából is jelentős innovációt létrehozni. A Siemens hazai kutatócsapata legutóbb az eFusion repülőgépbe fejlesztett elektromos hajtás-rendszerével bizonyította, hogy képes jelentős áttöréseket elérni az iparágban – mondta Dr. Józsa János, a BME rektora.

Forrás: https://www.hrportal.hu/hr/elektromos-repulogepek-fejlesztesen-dolgozik-a-siemens-es-a-bme-20170405.html

Jelenleg nagyjából 10 ezer magyar egyetemista tanul külföldön, a résztvevők 60 százaléka vagy nem tervez már Magyarországra költözni, vagy bizonytalan az Engame Akadémia kutatása szerint – írta az Index.

A fiatalokat külföldi továbbtanulásra felkészítő Engame Akadémia készített kutatást még külföldi felsőoktatási intézménybe járó, vagy három éven belül végzett fiatalok részvételével.

A nem reprezentatív, de a szakmák széles spektrumát lefedő és ötszáz diák válaszaiból kiinduló felmérés eredményei szerint a kinti egyetemre járók egyedüli lényeges motivációja a hazaköltözésre a szociális hálójuk lehet.

Az itthoni szakmai lehetőségeket ugyanis egyáltalán nem találják vonzónak.
A család és a barátok azonban koránt sem elég a többségnek ahhoz, hogy egyértelműen a visszatérés mellett foglaljon állást: a résztvevők 60 százaléka vagy nem tervez már Magyarországra költözni, vagy bizonytalan.

Forrás: https://www.hrportal.hu/hr/a-kulfoldon-tanulok-60-szazaleka-nem-tervezi-a-hazaterest-20170418.html