Az utóbbi évek munkaerőpiaci válsága után 2024-ben sem jött el a várt megkönnyebbülés. Cikkünkben áttekintjük, milyen sajátosságok határozták meg idén a szellemi toborzást, milyen nehézségekkel küzdenek a cégek, és mire számíthatunk a jövőben.

A vállalatok számára az egyik legnagyobb problémát a képzett munkaerő hiánya jelenti – mind a fehérgalléros, mind a kékgalléros szektorban. Hazánkban rekordokat dönt a foglalkoztatottság, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a magas munkaerőpiaci kereslet mellé nem társul hasonlóan magas kínálat. A munkaerőpiaci stagnálás azonban nem tarthat örökké – a változás a küszöbön van, a kérdés csupán az, hogy mikor kopogtat be, és mit hoz magával.

Megfontolt stratégiaalkotás

„Az utóbbi években a munkaerőhiány folyamatosan erősödött, a pandémia és a háborúk okozta gazdasági bizonytalanság pedig – egy átmeneti időszakot leszámítva – csak fokozták a helyzetet. Égető probléma a képzett munkaerő hiánya még úgy is, hogy egyes területeken – mint például az IT és a pénzügyi szektorban – valamelyest enyhült a munkaerőpiac feszessége. Egy korábban nem tapasztalt, erős bizonytalanság figyelhető meg mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részéről: mindkét fél sokkal jobban meggondolja a felvételt és a váltást egyaránt” – értékeli a helyzetet Kis-Pákozdi Dorottya, a Vision Recruitment részlegvezető senior HR-tanácsadója.

Ezzel összhangban Sámson Dorottya, az I.F.F. Hungary Country HR Managere szintén arról számol be, hogy a vállalatok idén óvatosan kezdték az évet munkaerő-tervezés tekintetében, habár meglátása szerint a stratégiaválasztást nagyban meghatározza a cég mérete és egyéb sajátosságai. „Egy újonnan induló SSC esetében volumentoborzásról beszélünk, míg egy érettebb vállalatnál nagyobb eséllyel születik döntés a portfólió átalakítása mellett, ami egyben újfajta pozíciók megjelenését is eredményezheti” – magyarázza a Country HR Manager.

Eltűnő távolságok, átalakuló piac

Sámson Dorottya elmondása szerint az SSC-szektorban jellemző mintázat a tranzakcionális tevékenységek keletre tolódása, így sok pozíció esetében gyakori célország például India. Ezek jellemzően sztenderdizálható, ezáltal pedig könnyen automatizálható tevékenységek, így a jövőben várhatóan ezen a területen csökkenni fog a cégek munkaerő-igénye, és akár az AI alkalmazásával oldják meg ezeket a feladatokat. Magyarországra jellemzően már a magasabb hozzáadott értékű feladatkörökkel járó pozíciókat telepítik, amikre várhatóan a jövőben is nagy igény lesz, sőt a repetitív tevékenységek automatizációja olyan új, komplexebb tevékenységi körrel járó pozíciók létrehozását teszi szükségessé, melyek kifejezetten ezen automatizált folyamatoknak a fejlesztésére fókuszálnak.

A Vision Recruitment szakértője a globalizált világ egyik legfontosabb munkaerőpiaci sajátosságának a fizikai távolságok könnyű áthidalhatóságát látja, ami kedvező helyzetbe hozhatja a munkaadókat, hiszen így szélesebb körből válogathatnak a jelöltek között – a vidéken, de akár a külföldön élő potenciális munkavállalókat is ideértve. Kis-Pákozdi Dorottya szintén a szellemi pozíciók betöltésének igényét prognosztizálja a technológiai fejlődés eredményeként, ami azonban kihívásokat is tartogat a munkáltatók számára. „A speciális technológiákhoz értő szakemberekre töretlenül kiemelt szükség mutatkozik, azonban az inflációs hatás okán magasra szökő bérigények kritikus nehézségek elé állítják a munkáltatókat, hiszen a vállalatok jó részének árbevétele az utóbbi időben nem növekedett, hanem inkább csökkent” – világít rá a szakértő.

Vállalathoz adaptált stratégiaalkotás

A vállalatokra jellemző, hogy elsősorban a speciális szakértelmet igénylő pozíciók, illetve a magas beosztású vezetők felkutatása esetén veszik igénybe fejvadász cégek szolgáltatásait. Az utóbbi években azonban fontos szempont lett a költséghatékonyság, így sok vállalat igyekszik ezen a téren is a belső erőforrásaira támaszkodni, habár hosszú távon ez a stratégia a sikeres toborzás kárára válhat vagy pedig – megfelelő szakértelemmel kialakított marketingstratégia és belső jutalmazási rendszer alkalmazása mellett – a külső partner alkalmazásához hasonló költségeket generálhat.

„A gazdasági körülmények és a piaci helyzet tekintetében folyamatosan változik, hogy egy cég milyen stratégiát választ. Az elmúlt években jellemző lett a recruitment tevékenységet házon belül végezni, emellett egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a cégek a munkáltatói márkaépítésre, valamint a social media jelenlétre, amik célja szintén a toborzás támogatása” – mondja el az I.F.F. Hungary HR-vezetője kiemelve, hogy az SSC-szektorban a rendelkezésre állónál jóval több kvalifikált, idegen nyelven beszélő munkavállalóra lenne szükség. Meglátása szerint bár sok cég dönt úgy, hogy belső csapatára bízza a recruitment feladatokat, ám ha volumentoborzásról van szó, azt érdemesebbnek látja közvetítő bevonásával bonyolítani.

A szektor sajátosságaiból adódóan az SSC-vállalatokat az átlagnál nagyobb fluktuáció jellemzi, ami miatt nem ritka az akár folyamatos volumentoborzás az ilyen cégek életében.

Bérigények vs. infláció

Az I.F.F. szakértője szerint az idei évben nagyobb nyitottság mutatkozik a munkavállalók és passzív álláskeresők részéről, akik így a korábbinál magasabb létszámmal vannak jelen a piacon, amiben az elsődleges motivációt a jövedelem növelése, illetve az ezzel párhuzamosan ható inflációs nyomás jelenti. „Egy váltásnál a munkavállalók tipikusan az aktuálisnál magasabb bérigénnyel jelentkeznek, és értelemszerűen csak egy valóban magasabb bérrel lehet a váltásra ösztönözni őket. Ez a munkavállalói stratégia egyre gyakoribb, mivel az utóbbi években a vállalatok saját költségvetési nehézségeikből adódóan nem tudtak az infláció mértékével azonos béremelést biztosítani, ez pedig sokakat arra ösztökélt, hogy megfontolják a váltás lehetőségét. Ez azonban egy meglehetősen kellemetlen helyzetet eredményezett: az új kollégák csak egy magas bérért hajlandók csatlakozni, amivel párhuzamosan a meglévő állomány bérét is növelni kellene a bérfeszültség elkerülése érdekében, ez pedig olyan nyomást eredményez, ami által nemhogy megszűnni nem fog a probléma, de csak tovább súlyosbodik.”

Kis-Pákozdi Dorottya szintén azon a véleményen van, hogy az ár-bér spirál tovább gyorsíthatja az inflációt, főleg abban az esetben, ha a bérek emelkedése nem jár együtt a termelékenység növekedésével. „A fennálló munkaerőhiány a legtöbb vállalat esetében rontja termelékenységet és ezzel párhuzamosan növeli a költségeket, így előfordulhat, hogy egyes vállalatok kilátástalan helyzetbe kerülnek. Vannak, akik a munkaerőhiányt a digitalizáció gyorsításával igyekeznek enyhíteni, ami azonban rövid távon igen magas költségekkel jár. Mások a megmaradt munkavállalók átképzésével vagy szervezeti átalakításokkal próbálkoznak, de ezek sok esetben többletmunkát jelentenek, ami az alkalmazottak elégedettlenségéhez vezethet” – sorolja a nehézségeket a Vision Recruitment szakértője.

A rugalmasan alkalmazkodóké a jövő

Bár az utóbbi évek váratlan kihívásai megmutatták, hogy a jövőt latolgatni nemcsak bizonytalan, de egyenesen felesleges is, abban azonban egyetértenek a szakértők, hogy a vállalatoknak minden váratlan helyzetre fel kell készülniük, és a versenyképesség megőrzése nem lehetséges a flexibilitás és a megújulásra való nyitottság nélkül.

„Pozitív változást hozhat a munkaerő tovább- illetve átképzése, emellett érdemes lehet olyan megoldásokat kialakítani, melyek biztosítják a távmunka lehetőségét. A megtartásban ugyanakkor továbbra is elsődleges a bérezés: olyan javadalmazási rendszert kell kialakítani, amely segít a munkavállalók megtartásában – például a teljesítmény alapú bónuszok és egyéb motivációs juttatások által” – javasolja Kis-Pákozdi Dorottya.

Hasonló véleményen van Sámson Dorottya, aki emellett az automatizáció megkerülhetetlen szerepét is hangsúlyozza. „Több mint tíz éve beszélünk az automatizáció növekvő szerepéről, ami az elkövetkező időszakban is meghatározó lesz. Az SSC-szektor esetében meglátásom szerint számos tranzakcionális feladatot helyeznek át olyan országokba, ahol olcsó a munkaerő, Magyarországra inkább a magasabb hozzáadott értéket képviselő munkakörök érkeznek, ezzel egyetemben pedig az AI-nak egyre hansúlyosabb szerep jut” – vélekedik a szakértő.

Forrás: https://behaviour.hu/megsporolhato-a-szellemi-toborzas/