Mikor nem szabad felmondani?

Mikor nem szabad felmondani?

Kezdőlap / For Job Seekers / Career Advice / Mikor nem szabad felmondani?

Bizonyos körülmények fennállta esetén a munkáltató felmondással még akkor sem szüntetheti meg a jogviszonyt, ha egyébként az okok alapján lehetne. Ez a tilalom viszont csak erre a jogcímre vonatkozik, vagyis mind a közös megegyezés, mind az azonnali hatályú felmondás járható útja lehet a munkavállalótól való megválásnak. Az új munka törvénykönyve (Mt.) lényegesen szűkítette a munkavállalókat érintő védelem körét, sőt egyes körülményeknél pluszkötelezettséget rótt rájuk.

A tilalmak konkrét esetei

● Várandósság – vagyis terhes kismama jogviszonyát felmondással nem szüntetheti meg a munkáltató. A munkavállaló azonban kötelezett arra, hogy a munkáltatóját előre figyelmeztesse, hogy ő várandós. (Korábban a várandósság ténye elegendő volt a védelem fennálltához, az új kódex szerint most már a munkáltatónak is tudnia kell erről.) Az nincs meghatározva, hogy mikor kell ezt a tényt közölni, de a munkáltató tudomására kell hozni, legkésőbb a munkáltatói felmondás közlését megelőzően.
Női munkaerő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelése, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap. Hasonlóan az előző ponthoz a munkáltatónak erről is tudomással kell rendelkeznie, ellenkező esetben a körülmény fennállta esetén is jogszerű lehet egy felmondás.
Szülési szabadság – ez esetben a védelem nemcsak a szülő anyát, hanem az örökbefogadó nőt is megilleti.
Gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság.
Tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés időtartama.

Felmondási korlát

Végkielégítés – kinek, mikor és mennyi jár?

Sokan ismerik a végkielégítés intézményét, a pontos szabályozással már kevesebben vannak csak tisztában. Végkielégítésre a munkavállaló abban az esetben jogosult, ha a munkáltató felmondással szünteti meg a munkaviszonyát, vagy ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik.

A felmondási korlát lényege az, hogy bizonyos speciális csoportokba tartozó munkavállalók esetében a felmondásnak az általános követelményeken túl további, szigorúbb feltételeknek is meg kell felelnie.

Ilyen munkavállalók:

a védett korúak – a munkavállaló számára irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben van védett korban,
a gyermeke harmadik életévének betöltéséig az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa,
a megváltozott munkaképességű személyek.

Az első két csoportba tartozók esetében a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartással összefüggő okra alapítottan csak abban az esetben lehet a munkavállalónak felmondani, ha a munkaviszony időtartama határozatlan, és a magatartása kimeríti az azonnali hatályú felmondást megalapozó okokat (erről a cikksorozat harmadik részében lesz szó). Egyéb esetben a munkáltatót munkakör-felajánlási kötelezettség terheli, vagyis ha a munkavállalótól a képességei, vagy a munkáltató működésében felmerült ok miatt kellene megválni, ez csak úgy tehető meg, ha a munkavállaló a felajánlott másik munkakört elutasította, vagy nincs felajánlható munkakör.

A harmadik esetben egészségi okokra alapítottan csak akkor lehet a munkaviszonyt felmondani, ha a megváltozott munkaképességű személy eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább, a munkáltató pedig nem tud olyan munkakört felajánlani, ami az egészségi állapotának megfelel, és amelyben tovább lehet őt foglalkoztatni, illetve akkor is, ha a munkáltató felajánl ilyen munkakört, de azt a munkavállaló nem fogadja el.

Forrás: Dr. Szabó Gabriella, piacesprofit.hu