A korábbiakban beszámoltunk arról, hogy 2017. április 11. napján az Országgyűlés elé benyújtásra került a munkaidőszervezés egyes kérdéseiről szóló T/15035. számú kormányzati törvényjavaslat, mely 2017. július 1. napjával jelentősen módosítja a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.) munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit. A módosításnak a munkaidő-keretre vonatkozó elemeit a korábbiakban bemutattuk, most a csomag további elemeit vesszük szemügyre.

Könnyebb lesz a munkaidő-beosztás módosítása

A munkáltató a hatályos szabályok alapján a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be. A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja. Ezen a szabályrendszeren változtatna a benyújtott törvényjavaslat. A módosuló szabályok alapján a munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban, írásban közli.

Közlés hiányában továbbra is az utolsó munkaidő-beosztás lesz az irányadó. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban módosíthatja. Ez megfelel a korábbi 4 napos határidőnek. A munkáltató azonban nyártól a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló kérésére vagy hozzájárulásával is módosíthatja, mely esetben a munkavállaló részére rendkívüli munkavégzési pótlék nem jár. Ebben az esetben azonban a hozzájárulás önkéntessége fog később jogi kérdéseket felvetni.

Változik a szabadság nyilvántartása és kiadása

A hatályos szabályozás alapján a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidőkeret, elszámolási időszak) alkalmazása esetén azonban a munkáltató naptári évre vonatkozó döntése alapján a szabadság két módon adható ki. Az első módszer szerint a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a szabadság kiadása során a hét minden napja – beleértve a szabadnapokat is – munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Ebben az esetben a szabadságot munkanapban kell nyilvántartani. Ilyenkor ugyanakkor a munkavállaló részére munkaszüneti napra szabadság jelenleg a törvény szövegezése okán akkor sem adható ki, ha a munkavállaló munkaszüneti napon beosztás szerinti munkaidőben munkát végez. Úgy is dönthet jelenleg a munkáltató, hogy a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. A módosítás az első opció gyakorlati problémáját orvosolja (munkaszüneti napi munkavégzés), illetve a második opciót pontosítja.Továbbra is két lehetőség áll így majd nyitva a munkáltató előtt. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során az első lehetőség szerint a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és – feltéve, ha a munkavállaló nem volt beosztva – a munkaszüneti napot. Munkaidő-beosztás esetén azonban a munkaszüneti nap is figyelembe vehető.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság – ettől eltérően – az adott naptári évben úgy is ki lesz adható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztás szerinti munkanapon mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.

Forrás: https://www.hrportal.hu/hr/rugalmasabb-munka–es-pihenoido-beosztas–valtozo-szabadsag-nyilvantartasi-szabalyok-20170418.html